A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Játékajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Játékajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 18., szombat

The Force Unleashed II


Force Unleashed - Az erő elszabadul! Ki ne játszott volna az első résszel? Mindenkit felkaphatsz, hozzávághatsz a másikhoz, széttéphettél minden folyosót, berobbanthattál minden ablakot, és ezerrel mészárolhattál le birodalmiakat - hihetetlen játék volt, bár időnként nagyon unalmassá és frusztrálóvá vált. Mit tud a második rész?
Amikor megláttam a videókat a játékról, rettenetsen tetszett - dupla-kard, irgalmatlan brutál főellenfelek, morális választás Yoda és Vader tanítása között - lenyűgöző volt. Aztán nekiálltam játszani a játékkal, és odavágott. Kezdődik fél évvel az előző eseményei után; a főhős, Starkiller meghalt ugye ha a jó végigjátszást csináltad- most viszont ott fekszünk egy sötét kamrában és Vader ellen küzdünk (elmében), majd szép lassan kiderül, hogy Kamino-n vagyunk, és klónozták az eredeti Starkillert, minden képességével együtt. Ekkor indulunk be, ugyanis Vader megjelenik, és mi kénytelenek lennénk behódolni - hogyha azonnal nem használnák fel újonnan szerzett két kardunkat a menekülésre és a birodalmiak aprítására. És itt is van az első hiba. A történet fájdalmasan egyszerű, mész-vágsz-vágsz mész, és hopp végig is játszottad a játékot. Darth Vader és Yoda közötti választás teljesen kiesett. Ráadásula Yodás pálya a játéktörténelem egyik legpofátlanabb bénázása. Háromszor ültem le vele játszani, ami minimum kevés egy olyan játéknál, aminek nincs is multiplayere. Szóval, rövid. Aztán. Starkiller klónja ugyanúgy kezd mint ahogy Starkillerrel befejeztük az előző játékot - Iszonyatos mennyiségű élet, rettenetesen sok Jedi-erő, és a duplakardok + lökés/villámnak kombónak nem tud senki se ellenállni. Ja, és még bejött a Mind Control képesség is, amivel gyakorlatilag az ellenfeleik egymást mészárolják le, mi meg végigrohanhatunk a pályán a kard elővétele nélkül. Aztán. Ez a játék néha teljesen elveszíti a realitás érzékét! Az még oké, hogy mindenkit lemészárolunk egy karcolás nélkül, de Starkiller Jedi ereje olyan mértékben megnőtt, hogy gyakorlatilag 3 percig villámozhatunk egyfolytában, amit senki se él túl! Hihetetlen brutális lett! Ezenkívül levegőben kaphatunk el TIE - fightereket, és morzsolhatjuk szét őket, irányíthatunk gigantikus csatahajókat, teljesen egyedül az erő használatával, úgy hogy benne ülünk! Ez a sok képesség és erő- növelés kb. a harmadik pályára nagyon unalmassá teszi a játékot, azonkívül tekintve, hogy kb. van hat-hét pálya, ez tényleg nem jó.


Aztán, mit ígértek még? Óriás főbossok? Na az kérem van. A játék talán legjobb része amikor a rankorevő szörnyeteg előmászik, és fél órán keresztül öljük meg. Na, Az valami tényleg nagyon jó, hihetetlenül eltalálták. Leszakadó platformokon ugrálunk át, mászunk egyre magasabbra, villámozunk, gripelünk - a játék legjobb része. Kár hogy csak egyetlen van benne, ugyanis a másik főboss, Darth Vader (már megint...) ugyan erősnek erős, viszont a lenyírása kifejezetten unalmas, a még betett extra ellenére is. Ezenkívűl még van egy, valami robot, de az anyira egyszerű és gyorsan legyőzhető, hogy azt nehezen hívnám bossnak.
Most újra dicsérném kissé a játékot; a képességek tuningolása is nagyon jóra sikerült, képesek vagyunk feltolni a Kardozási, Fojtogatási, Villámozási, Erőlökési, Elmekontrollálási valamint az Erőrobbantás képességeinket, méghozzá három szinten - mindegyik rengeteg új kombót, látványos effekteket és megnövelt sebzést okoz. Kedvencem a villám volt, ami első szintén max két emberre volt aplikálható, gyorsan megölte az ellenfelet, azt kész, a második már felugrott három emberre, és pillanatok alatt végzett velük és képesük lettünk a villámgömbök lövésére, majd végül harmadik szinten Starkiller a fél pályát beterítő óriási lila villámcsapásokat osztogat, amivel pillanatok alatt ki lehet tisztítani a termeket.


A grafikára nem lehet panasz, bár mondjuk arra igen, hogy az xbox rendszeresen megröccent a játék alatt- néha egy-két másodperces lag is előfordult, ami egy konzol esetében eléggé szégyenteljes. A hang is a tipikus all-star Star Wars klasszikus, bár a szinkronszínészek egy kicsit többet is beleerőltethettek volna. Még a játék nagyszerű ellenfeleit emelném ki- tényleg nagyon jókat raktak bele! Visszatérnek a mezei, sniperes, teleportálós-szurkálós és a jet packes rohamosztagosok, jó pár újfajta sith, két hatalmas pajzsos mecha - szerűség, (az egyik tüzet lő, a másik jeget, mellékesen a játék legdurvább ellenfele, ha nem figyelsz, egy pillanat alatt végez veled!) szóval ezen a téren is rendesen kitettek magukért a játékfejlesztők.


Sajnos ez a játék már nem tartozik oda, ahová az elő rész. Túl könnyű, rövid, és a Star War- hangulat sem menti meg az egészet - pár órát nagyszerűen el lehet vele játszani, de mostanában az ilyen megjelenések mellet mint az új Need For Speed, a New Vegas meg a Vanquish, nincs sok esélye. Meg az Yodás pálya... Hihetetlen, hogy mertek ilyet betenni a játékba.

2010. december 1., szerda

Fallout 3, azaz Kiskézikönyv az atomháború utáni idők átvészelésére...

Aranytojást tojó tyúk
A Bethesda a jogok megvétele után szorgos munkába kezdett. A régi Fallout-okhoz képest a játék magához vett egy kis plusz akciót megfűszerezte egy kis FPS nézettel (a TPS nézettel nem barátkoztam meg). A játék iszonyat hangulatos zenék és a jó grafika mellett kapunk egy "érdekes" sztorit ami ugyan nem Hollywoodi mozifilmhez illő de tökéletesen megteszi. És a Bethesda ezzel a játékkal hatalmasat kaszált.

Nem a grafika teszi a játékot...
A játék a bődületesen nagy játéktér mellett (Az az érzésünk játék közben mintha egész Amerikát átjárhatnánk bár csak az északnyugati partvidéket kapjuk, de ne legyen panasz mert sokszor tűnik túl soknak) megfelelő a játékhoz illő grafika is társul.

MAAAAAAAAYBEEE YOUUUU THINK OF MEEEE
A zene a hangulathoz mindenképp hozzájárul, talán a játék nem is lenne olyan amilyen enélkül az elem nélkül. Rádióadók jeleit fogva sok zene és hír juthat fülünkbe.

Pipboy 3000
Még a játék legelején megkapjuk a régi de számunkra igencsak hasznos pipboyunk. Ezzel irányítunk szinte mindent. A Statisztikáink itt vannak vezetve, ez adja a fényt a sötétségben ha bekapcsoljuk, ezzel vehetjük kézbe fegyvereink (ha nem rakjuk ki őket gyorsgombra), ezzel csinálhatjuk a játék alapvető dolgait.

Ez a cikk nem hosszú
Bizony itt véget is ér a cikk mivel már megyek is játszani ezzel a remekművel ami RPG rajongóknak kihagyhatatlan és mindenki másnak is ajánlom próbálja ki hiszen a hangulat magával ragadó az ellenségek durvák brutálisak némelyik meg egyszerűen undorító.

UI: ps3-ra egyetlen darabot sikerült beszereznem és azt is használtan (mintha nem is látott volna lejátszót olyan) szóval hajrá...






2010. október 16., szombat

HALO - Reach

Egy kis HALO történelem...

Az első Halo November 15-én, 2001-ben látta meg a napvilágot, kétéves vajúdás után.
Először még az Apple(!) jelentette be, mint forradalmi RTS, aztán átkerültek a jogok valahogy a Microsofthoz, ahol TPS-ként nyilatkoztak róla. Végülis a Bungie fejlesztésével és a Microsoft kiadásával lett egy FPS, a neve: HALO: Combat Evolved.
A sztori, a játék, a lények, egyszerűen lenyűgözték a népeket. Közel tökéletes játék lett, főszerepben Master Chief-fel, egy genetikailag tökéletesített szuperkatonával, az ő személyes Mjolnir páncéljában, valamint Cortana, egy mesterséges intelligencia. Ketten vették fel az embereket fenyegető Covenantokkal, egy intelligens idegen lényekből álló vallási csapattal, valamint a Flooddal, ami egy parazita faj.A történet elég bonyolult, még két továábi részben teljesedik ki, majd készült még három spin off, a gyenge HALO 3: ODST,a HALO: Wars, valamint jelen cikkem alanya a HALO: Reach.



Reach, a magyar kolonizálás eredménye

A Reach egy bolygó neve, ahol az emberiség az elit ODST osztagot, valamint a szuperelit Spartanokat képzi ki. Itt található még az UNSC katonai központja, tehát ez a bolygó a földiek fő katonai centruma. Naná, hogy a Covenant ide csap le először.
A Covenantoknak nincsenek nagyon céljai. Az aktuális próféta úgy határozott, hogy a földieknek nincs maradása a világegyetemben, mert veszélyeztetik a Covenantokat és kész. Ezért aztán ide csapnak le először.
A Reach egy elég érdekes bolygó. Főleg mert tele van magyarokkal, a városai olyan neveket kaptak mint pl. Visegrad, Ezhtergom, Pálháza. Pálházán született az egyik társunk is, Jorge, aki magyar tudását többször is megcsillogtatja a játék során. Igaz, rettenetes kiejtéssel. A sok magyar utalást azzal magyarázzák, hogy kelet-európai telepesek kolonizálgattak itt, és ők adták ezeket a neveket. Szép hogy a Bungie-nál gondolnak ránk, számomra nagy hangulati értéket adtak.



Egységben az erő!


A játék során egy teljes Spartan csapatocskával fogjuk szétkaszálni az ellenséges Covenantokat, a Noble Team-mel. Mi egy elhullott társunk páncéljába bújunk be, emiatt aztán az elején kicsit még döcögős a befogadás, de végre eltűnik a régi Halokban állandóan jelenlévő idegeskedés a két lövéstől megpusztuló társaink miatt.A Noble Team tagjai itt mind egyéniségek, megvan a saját szerepük, a gépágyús melák ugyanúgy megtalálható mint a pisztollyal arató hacker, vagy a bölcs vezér. Igazából nem nagyon változtatnak a játékmeneten, egy picikét önállóbbak és kész.



Régi és új


A HALO recept megvan. Benn vagyunk egy 20 centi vastag páncélban, és eszelős vigyorral aprítjuk az ellent, pipa. Rengeteg egyedi fegyver, különböző funkciókkal, pipa. Gránáthajigálás, tarkónvágás, pipa. Jó pár irányítható járgány, pipa. Sokfajta különböző ellenfél - szintén megvan.
És mindenből többet kapunk! Az élet-rendszer olyan mint az első haloban - van egy újratöltődő pajzsunk, ezen belül egy újratölthető(!) életünk. Kapunk jó pár új fegyvert, pl. a személyes kedvencemet a Needler Rifle-t. A gránátok ugyanolyanok, viszont jöttek különböző kiegészítők (ezekről majd lejjebb), valamint most már király kis animációkat kaptak a hátulról sunyulós kivégzések. Az irányítható járgányok közé bekerültek még különféle terepjárók, targoncák (XD) meg ilyesmik, viszont kapunk egy pályát, ahol repülőbe pattanunk és egy komoly űrszimulátor szintjén irthatunk.

A kiegészítők

A játék egyik legnagyobb újdonságai a kiegészítők, amiket a story és amultiplayer alatt egyaránt használhatunk, ezeket mutatnám most be.

Sprint - A neve mindent elárul, egy kis időre nagyobb sebességre kapcsolunk. Multiplayerben sniperek vagy agresszív nehézfegyveresek elől lehet vele nagyszerűen elhúzni.








Active Camo - Ez a láthatatlanság, minden orvlövész álma. Eddig is benne volt a játékban, de most már bármikor használhatjuk, viszont csak álló helyzetben mozdulatlanul. A lesipuskás ne szaladjon sehova, nem igaz?


Armor Lock - Karakterünk lecsap a földre, és a pajzsunk hirtelen felerősödik. Olyan mértékben, hogy sebezhetetlenek leszünk tőle! Mozogni használat közben nem tudunk, viszont használat után a pajzsunk "kicsap" és egy kis rádiuszban a körülöttünk pajzsát letépi. Hasznos, nagyon hasznos! Shotgunnal ajánlom.





Jet Pack - Ezzel a cuccal repkedni lehet egy ideig, nagyszerű idegesítő sniperek megközelítéséhez, vagy a levegőböl való gránáthajigáláshoz.











Drop Shield - A regeneration és a shield keveréke, ledobunk egy kéken világító gömb pajzsot amit nem lehet átlőni. Sőt, ha bemegyünk alá akkor még az életünket is visszatölti! Egy idő után, vagy sok lövés hatására azért eltűnik.






Evade - Vetődés. Amikor megnyomjuk, karakterünk ugrik egy hatalmasat, járműveket, gránátokat lehet vele elkerülni. Csak Elite-ek használhatják!









Hologram - Amikor használjuk, a hologramunkat elküldhetjük egy irányba. Nagyon király, szinte minden helyzetben bevethető, pl. sniperek megtévesztéséhez, fedezékünk látszólagos elhagyására, stb.





Végszó


Ez a játék minden kétség nélkül rendkívül jóra sikerült. Hozza a régi HALO fílinget, de ad hozzá rengeteg újdonságot. A grafika ugyan nem sokat változott, de azért jobb lett, a zene a szokásos Martin O'Donnel-féle tökély, és ugyan a történet semmi újat nem tud adni egy veterán halosnak, azért elég pofásra sikeredett. Kissé talán túldramatizált, de ez hozzá tartozik Reach elestéhez.
Nagyon ajánlom Xbox-tulajoknak, és még a Firefight módról valamint a Multiplayerről nem is beszéltem!

2010. szeptember 20., hétfő

Brütal Legend: a vérlázítóan idétlen hentelés királya

Hohóóóóóóóó él a metál! 
Vegyünk egy idétlen alakot aki imádja a metált és zenekara is van, öntsük agyon egy idétlen story-val, adjunk neki egy hack' n ' slash féle hentelést egy kis stratégiát és megkapjuk ezt. Nem lehet máshogy hivni. "EZ". A játék jópofa, humoros, véres és televan rakva jobbnál jobb zenékkel. És ami a ps3-as olvasókat illeti még olcsó is!

YOU CAN'T KILL THE METAL.
A játék storyja hagy némi kihányni valót maga után de egy pohár szódával elmegy. Nem részletezem túl: meghalunk mert megmentünk valakit erre lejutunk a pokolba (??? NEM ELLENTMONDÁS EZ KÉREM ???). Ott találunk egy gitárt amivel ha pengetünk az ellen elkezd égni meg egy marha nagy fejszét amivel vághatjuk is őket. A fárasztóan hülye történet közben találkozunk olyan alakokkal ,hogy Rob Hallford és ami nekem elég volta megvételhez Ozzy Osbourne.

Szép a köritsé de szoptunk már az Assassins Creed 1-el is...
Na igen. Nem mondom, hogy életem legjobb játéka lenne de megéri a pénzét (3000 HUF. 576 kbyte). Azon vettem magam a telepités után hogy nem bírom letenni a játékot mert akkor marhaság, hogy kedvem volt lezsibbasztani vele az agyam. Pihentető volt.

Beigért multiplayer ne ez már fairplay...
Inkább unfairplay... NINCS JÁTÉKOS ONLINE... Miért? Mert a multiplayernek titulált micsoda itt kérem egy stratégiai játék ami nekem annyira nem tetszett már a singleplayerben sem... De párszor az is elmegy.

PRO ---KONTRA
Olcsó és megéri az árát --- Nincs multiplayer
Leköt --- Nincs multiplayer
Benne van Ozzy Osbourne ---  NINCS MULTIPLAYER
Összességében kötelező darab mert annyira fárasztó ,hogy az már jó!