2011. február 23., szerda

Bulletstorm (őrült hentelés, szakadnak a lábak és a fejek, de vajon elég ez?......)

Így van, megérkezett a Bulletstorm, ami sok téren nyújt majd mindenkinek újdonságot, bár sok téren nincsen ott a toppon. Vegyük is szemre közelebbről:

Trailer:


A Bulletstormnak nem a mostanság megszokott története van, vagyis megmenteni Amerikát az orosz fenyegetéstől, vagy egy különleges egység tagjaként összeesküvéseket leleplezni. A Bulletstorm története valahol a 26. században játszódik, az emberiség elterjeszkedett a galaxisban. Új államok, uradalmak, frakciók, és diktatórikus rendszerek alakultak ki galaxis szerte. Ők mind rendelkeznek magán hadsereggel, akik segítségével fenntartják hatalmukat. Az egyik ilyen zsoldos sereg elit alakulatában szolgált a játék főszereplője Grayson Hunt, akit a játék során alakítunk majd.


Grayson rájött, hogy a rossz oldalon szolgál, és ártatlan emberek vére tapad kezéhez, mivel sok küldetése közönséges civilek lemészárlásából, adót nem fizető polgárok levadászásából állt. Ezek után mondjuk úgy "felmondott" és egy kisebb csapatnyi emberével a galaxis peremére menekült. Az évek múltával a megállás nélküli ivászat nem tett jót Grayson személyiségének és a profi katonából piti űrkalóz lett. Minden ment a maga unalmas körforgásában, mindaddig, amíg Grayson össze nem futott véletlenül az őt átverő (régen felettesével) Sarrano tábornokkal. Hirtelen felindulásból (és hozzátenném, hogy ebben ugyancsak közrejátszott ittas állapota) nekitámadt Sarrano hajójának. Az egésznek az lett a vége, hogy mindkét hajó súlyosan megsérült, minek következtében kényszerleszállást hajtottak végre a közeli Stygia bolygón. Gondolom mondanom sem kell, hogy ez a bolygó nem egy mediterrán nyaraló: tele van veszélyes (húsevő) növényekkel, és őrült mutánsokkal, és egy csomó egyéb veszéllyel. Gryson és barátja Sato Ishi túléli a balesetet (sajnos Ishiből cyborgot kellett csinálni, olyan súlyosan megsérült). Később fény derült arra, hogy Sarrano is (természetesen) túlélte a zuhanást. Mondanom sem kell, hogy Grayson és Ishi elindul hogy befejezzék, amit elkezdtek.

A történet nagyjából eddig tart, innentől kezdve semmi dolgunk sincs, csak az hogy végigharcoljuk az egész bolygót mindaddig, amíg meg nem találjuk, és öljük meg Sarranot. Tehát a történet nem az erőssége a játéknak, de nem is ezért olyan jó......



Gameplay:






A játék legfontosabb (és legjobb) eleme a skillshot rendszer. Ez tulajdonképpen nem más mint egy pontrendszer, ami viszont nem csak a szimpla gyilkolást pontozza, hanem azt, hogy milyen szadista kombinációval gyilkoljuk le ellenfeleinket, különböző eszközeink segítségével. Mielőtt ebbe jobban belemennénk beszélek egy kicsit a képességeinkről, és fegyvereinkről. Képességeink közé tartozik az energia nyaláb, amivel magunkhoz tudjuk húzni elleneinket, a rúgás ami egyértelműen messze rúgja a rondaságokat, és tudunk csúszni, ami hasonló hatást vált ki, mint a rúgás. Fegyverekből nem lesz sok, lesz például gépfegyverünk, pisztolyunk, shotgun is lesz, de lesznek ínyencségek, mint például a tapadóbombát kilövő fegyver, amit gombnyomásra robbanthatunk, vagy a lángszóró (amúgy minden fegyvernek lesz egy másodlagos tüzelési módja ami megdobja a kombinálási lehetőségeket). Itt jön be a skillshot rendszer. Most élnék egy példával: ha egy ellenfelet szimplán lepuffantunk az 10 pontot ér. Ha az energia nyalábbal magunkhoz húzzuk, és aztán lőjük le, az már 20-30 pont. De ha egy ellent magunkhoz húzunk, majd elrúgjuk, és a levegőben ráerősítünk egy robbanó töltetet, miközben a csávó beleesik egy kaktuszba, ami átszúrja, és csak ezután robbantjuk fel.......... az már 100 pont! Ebből látszik hogy a környezet sokat segíthet majd nekünk a különböző kombók kihozatalában (természetesen itt is van kombó gyűjtemény, amik közül egyeseket könnyen, másokat nehezebben, és van pár amit igen nehezen lehet csak véghez vinni), vannak kaktuszok, húsevő növények, lávafolyamok, amibe nyugodtan belelökhetjük ellenfeleinket. A skillshotok közt vannak viccesebbek is, személyes kedvencem a tökön lövés, amit igazából igen nehéz kivitelezni, mivel igen pontosan kell célozni, de ha sikerül, akkor ellenfelünk a férfiassága helyét fogdosva térdre rogy, és ezek után fejbe lehet rúgni, majd a levegőben le lehet puffantani. Ez komolyan mosolyt csalt az arcomra. Az így kapott pontokat új fegyverek vételére, illetve a meglévők fejlesztésére költhetjük, illetve lehetőségünk van képességeinket is új szintekre emelni. Érdekesség hogy az Argo, vagy a 48 óra című film trágárságai meg sem közelítik a Bulletstorm nyelvezetét. Őszintén mondom ennyi csúnya szót nem hallottam még egy mondaton belül. Ez bizonyos esetekben, és helyzetekben igen poénosan jön ki, így ezt nem feltétlenül negatívumként említeném meg..........



Ami viszont már negatívum, az az irreálisan buta MI. Az oké, hogy el-elugranak a golyók elől, de ezen kívül semmi. néha szinte felkínálják magukat egy-egy kombóhoz, amin csak az nehezít, ha többen vannak. Másik nagy problémám a nagy linearitás, és a túl egyértelmű pályák. Ha akarnék se tudnék eltévedni a pályákon. Ráadásul még hatalmas ikonok jelzik, hogy ezt fogd meg, vagy ezt rúgd arrébb. Tehát semmi fejtörést nem okoz a játék nekünk, persze nem azt mondom,hogy tele kellett volna pakolni a játékot, de 1-2 fejtörő, vagy valamilyen probléma, amit ki kell találnunk ahhoz, hogy továbbmehessünk, az talán nem ártott volna. Társainkat sokszor lesz kedvünk agyonlőni (de nem lehet), mivel előfordul hogy egy kombó közben szimplán agyonlövik ellenfelünket, így bukjuk a jó sok pontot, és helyette megkapjuk a kiábrándító 10 pontot.
A grafikával igazából nincsen problémám, nem egy Crysis, de nem is csúnya, a játékhoz illik, aztán meg nem ezen van a fő hangsúly.


ÉS A MULTI?

A multiplayer,kiegészülve a skillshot rendszerrel igen kecsegtető. Az Anarchy mód, például a Gears of War Horde módja egy az egyben. Egyszerre 4-en szedhetjük szét az egyre nagyobb hullámokban érkező mutánsok sokaságát. Ami nehézzé teszi az egészet, hogy a gép meghatározza, hogy az adott körben milyen skillshotokkal kell kivégezni ellenfeleinket, amik a játék előrehaladtával egyre nehezebbek lesznek. Vannak például olyan skillshotok, amelyek csak multiplayerben elérhetőek (mivel csak több játékos közreműködésével vihetők véghez). Egy másik izgalmas játékmód az Echoes. Itt egyedül vagyunk (tehát nem is annyira multiplayer), és a singleplayer pályáit kell újrajátszanunk, annyi nehezítéssel, hogy a gép méri az időnket, és az elért skillshot pontjainkat. Ezt az eredményt aztán feltölti a gép egy globális toplistára, amit aztán összevethetünk a többi játékosok eredményeivel.
Összegezve a Bulletstorm egy szórakoztató, vicces és kihozza az emberből a (kreatív) állatot. Eszeveszett hentelés, és gyilkolás mellett hajlandóak lehetünk eltekinteni a hibái mellett, de viszont kérdéses, hogy a játékot szinte egyedül összetartó új skillshot rendszer elég lessz-e a játék helytállásához. Majd meglátjuk........

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése